Tudástár

Tudástár

Mi a fényszennyezés?

A fényszennyezés az esti égbolt mesterséges megvilágítása, mely felesleges, energiapazarló és környezetkárosító. Fényszennyezésnek nevezzük azt a mesterséges fényt, ami nem kizárólag a megvilágítandó felületre, irányba és nem a megfelelő időszakban jut, ezzel káprázást, birtokháborítást, az égbolt mesterséges fénylését, vagy bármi más nem kívánatos környezeti hatást okoz. Fényszennyezést okoz a szükséges szintnél lényegesen nagyobb megvilágítás is.

Magyarország fényszennyezettségi térképén jól kirajzolódnak a nagyvárosok (Forrás)

A fényszennyezés érzékenyen érinti az élővilágot, de az emberekre is egészségügyi kockázatot jelent. A légkörből visszaverődő felszíni fények miatt veszélybe került az éjszakai égbolt látványa is. Az égbolt mesterséges fénylése a felhők megvilágításából, illetve a levegő molekuláin és aeroszoljain szóródó mesterséges világítástól ered, amely a fényforrások horizont fölé eső fénykúpjából származik. Ilyet eredményez például a horizont felé vízszintesen is világító lámpatest; hibásan elhelyezett díszkivilágítás; az égre irányított reklámcélú fénysugár. (Forrás: http://fenyszennyezes.hu/fenysz.html)

Az égbolt látványa nagyvárostól távol, illetve közvetlenül felette (Forrás)


 Hogyan hat az éjszakai fény az emberekre?

Az éjszakai fény erősen hat a szervezet melatonin-termelésére. A melatonin olyan hormon, amely kizárólag sötétben termelődik. A test működését szabályozza, egyszerűen fogalmazva segít lelassulni, ezáltal előkészíti, illetve elősegíti az alvást. A melatonin hatással van a testhőmérsékletre (mely elalváskor lecsökken), az immunsejtek képződésére, a nemi hormonok (pl. ösztrogén) termelődésére, valamint az idegrendszer figyelmi aktivitását is szabályozza. Erős atioxidáns hatású, tehát lassítja az öregedést, csökkenti a rák kialakulásának kockázatát. (Forrás:  http://alvasguru.hu/alvaszavar-az-ejszakai-fenyek-miatt/)

Az alvás előtti egy órában ne tévézzünk és netezzünk (Forrás)

A lefekvés előtti egy órában tapasztalt fényerősség jelentős hatással van alvásunk minőségére: ha ilyenkor félhomályban vagyunk, akkor jobban és többet tudunk aludni, mint ha nagyon világos helyiségben tartózkodnánk vagy képernyőt néznénk. Ez azért van, mert az erős fény csökkenti a melatonin nevű ingerületátvivő anyag szintjét az agyunkban, a melatonin pedig a normál alvás-ébrenlét ciklus szabályozásához szükséges. A kutatások szerint a kisgyerekek még érzékenyebbek az alvás előtti fényerő melatonincsökkentő hatására. Ennek fényében érdemes arra törekedni, hogy legalább a lefekvés előtti egy órában ne tévézzenek vagy netezzenek. És természetesen ne aludjunk bekapcsolt tévé mellett – lehet, hogy úgy érezzük, könnyebb így elaludni, de az alvásunk minőségét rontja a dolog. (Forrás: http://divany.hu/2016/iskola/2016/08/17/kiderult_mennyit_kellene_aludnia_a_gyereknek/)

Alvás előtt mindig sötétítsük el a szobát (Forrás)


 Hogyan hat a fényszennyezés a madarakra?

A madaraknál alapvetően az alábbi három hatás figyelhető meg:

a. A ”menekülés”

A madarak úgy választják meg költőhelyeiket, hogy minél távolabb húzódnak a kivilágított létesítményektől, akkor is, ha az élőhely egyébként nem változott. Ennek legfőbb káros következménye, hogy élőhelyeik egyre kisebb területre terjednek ki, mind nagyobb távolságot kell naponta megtenniük az élelemszerzés érdekében. Élőhelyeik csökkenése annak a veszélyét hordozza, hogy bizonyos madárfajok egyes területekről vagy az ország egész területéről eltűnhetnek.

b. Az urbanizált területeken élő madarak bioritmusa felborul

Mind a napi, mind a szezonális bioritmus vonatkozásában megfigyelhető. Az előzőre példa, mikor az alkonyatkor aktív vörösbegy egész éjszaka énekel. A szezonális bioritmust a megvilágított órák számának évszakonkénti váltakozása szabályozza. Az egész évben helyben maradó madaraknál megfigyelték, hogy akár hetekkel korábban kezdenek költeni, a feketerigó pedig a városokból nem költözik el, s akár téli estéken is a kivilágított ablakunk alatt énekelhet, szinte végkimerülésig.

A feketerigók bioritmusát felborítják az éjszakai fények (Forrás)

c. A vándormadarak zavarása.

Vannak olyan fajok – elsősorban az énekesmadarak között – melyek éjjel is vonulnak és a csillagokat használják fel tájékozódási alapnak. Ezek a madarak egy éjszaka alatt nagy távokat is képesek megtenni. (Ilyenek például a Skandinávia és Afrika között ”ingázó” nádi poszáták.) Az erős fényszennyezésben megnövekszik az égbolt háttérfényessége, ezért halványabban vagy egyáltalán nem látszanak a korábban orientációs pontnak használt csillagok. Másrészt a horizont közeléből világító mesterséges fényforrásokat összekeverhetik a csillagokkal, ezért eltévedhetnek. A harmadik veszély, hogy egy nagyon kivilágított terület fölött azt hihetik, hogy reggel van, így ösztönösen ”kényszerleszállást” hajtanak végre. Ha táplálékszerzésre alkalmatlan helyen szállnak le, éhen maradván útjukat nem is tudják folytatni, és tömegesen elpusztulnak (Milánó). Az is előfordult, hogy egy csapat vándormadár útirányától 180°-kal (!) eltérve leszállt a Malpensa nemzetközi repülőtéren.

Az éjszaka is vonuló madarak tájékozódását megzavarja a városok fényei (Forrás)

A madarakra veszélyes fények a forrásuk alapján három fő csoportra bonthatók:

– az éjjel is nappali fényárban úszó városok megzavarják az urbanizált területeken élő madarak bioritmusát, illetve a vonuló madarakat zavarják a tájékozódásban;

– egyes tornyok fényei: minél magasabb a torony, annál veszélyesebb, hiszen annál könnyebben észreveszik a madarak is. Külön említést érdemelnek a világítótornyok, mivel a partvonal frekventált vonulási hely. A legveszélyesebbek a lassan villogó vörös fények (Azonban ezek közlekedési szerepük miatt a legtöbbször nem mellőzhetőek.)

– a nyomvonalas létesítmények kivilágítása pedig először odacsalogatja a rovarokat, majd a ”terített asztalra” érkező madarak az autók áldozataivá válhatnak.

Irodaépületnek csapódott énekes rigó (Forrás)


 Hogyan hat a fényszennyezés a rovarokra?

Magyarországon 380 védett és 32 fokozottan védett rovarfaj él, ezeknek csaknem egyharmada repül a fényre. Ezen felül sok olyan rovarfaj is van, amelyek nagy egyedszámuk miatt nem védettek, de ökológiai szerepük megkérdőjelezhetetlen; a fényszennyezettség további emelkedése következtében veszélyeztetetté is válhatnak.

A rovarvilágban a fényszennyezés az alábbi káros hatásokat fejtheti ki:

a) az élőhelyeiktől, táplálkozóhelyeiktől való elcsalogatás;

b) szaporodó partnerek szeparálása;

c) nagyobb kitettség a ragadozóknak;

d) az egyedek közvetlen vagy közvetett elhullása;

e) lokális kipusztulás, a populáció összeomlása.

Lámpafényben keringő rovarok (Forrás)

A fényre repülés azért alakul ki, mert a rovarok egyenes röptét ösztönösen tájolják az éjszakai fények: a rovar úgy repül, hogy pl. a Holdat mindig ugyanabban az irányban lássa. A Hold ”végtelen” távolsága miatt ez valóban egyenes pályát eredményez, ám egy közeli fényforrás esetében ez nem így van. Itt a rovar körpályára vagy befelé spirálozó pályára kényszerül, amely végül a fényforrás felületén ér véget. S hát ki ne látott volna már a lámpa körül ”pályára állt”, vagy az izzón egy halk sercenéssel végét lelt bogarat.

(Forrás: https://www.levego.hu/sites/default/files/tanulsagos_ugyek/feny/fenyszennyezesrol.pdf )


Hogyan hat a fényszennyezés az égitestek láthatóságára?

A fényszennyezés komoly gond a csillagászat számára is. A horizont fölé irányuló fény megnöveli az égbolt háttérfényességét, ezért az égbolt objektumai kevésbé láthatóvá válnak. Az éjszakai égbolt csillagainak emberi szemmel való láthatósága a városokban és azok közelében közismerten annyira leromlik, hogy gyakorlatilag minden tudományos csillagászati megfigyelést lehetetlenné tesz. E jelenség a csillagászati vagy asztronómiai fényszennyezés.

(Forrás: http://atomfizika.elte.hu/akos/orak/kmod/ml/pol.pdf)

Az égbolt látványa nagyvárostól távol, illetve közvetlenül felette (Forrás)


 Mit tehetünk mi a fényszennyezés csökkentéséért?

Jól megtervezett és telepített világítótestekkel nem csak az égitestek látványa marad meg, de jelentős mennyiségű elektromos energiát takaríthatunk meg. Válasszunk ernyőzött lámpatestet, így a fény valóban oda jut, ahova szántuk.

Válasszuk a legkevésbé fényszennyező lámpatest típust (Forrás)


 Mi az a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség?

 A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association, IDA) az első és máig a legfontosabb, a fényszennyezés kérdéskörével foglalkozó társaság. 1988-ban nonprofit szervezetként alapították az Amerikai Egyesült Államokban. Az IDA kulcsszerepet játszott a fényszennyezés problémájának széles körű megismertetésében azáltal, hogy cikkeket közölt a témáról, segédleteket adott ki világítással foglalkozó társaságoknak, világítási rendeletek megalkotását kezdeményezte, valamint találkozókat és programokat szervezett. Az IDSP (Nemzetközi Sötét Égboltú Helyek) program keretében tanúsítványokat ad ki olyan közösségeknek, parkoknak és rezervátumoknak, amelyek kivételes éjszakai égbolttal rendelkeznek. Az első sötét égbolt park az Utah állambeli Natural Bridges National Monument volt 2006-ban. Európában elsőként 2009-ben, egyszerre kapta meg a sötét égbolt park címet a magyar Zselici Csillagoségbolt-park és a skót Galloway Forest Park. A világ sötétégbolt parkjainak listája itt elérhető: http://darksky.org/idsp/parks/

(Forrás:http://www.hnp.hu/uploads/files/Csillagos%C3%A9gbolt-park/Megjelen%C3%A9sek/Csillagoseg%20rezerv%C3%A1tum…..pdf)


Mi az a csillagoségbolt-park?

A sötétégbolt parkok (Dark Sky Park) vagy – a Magyarországon elterjedtebb kifejezéssel élve – csillagoségbolt-parkok olyan területek, ahol egy megállapodás értelmében védik az éjszakai égbolt minőségét és az ahhoz társuló tudományos, kulturális és természeti értékeket. Más megközelítésben a sötétégbolt parkok olyan területek, amelyek kivételes minőségű éjszakai éggel rendelkeznek, és a terület elsődleges célja ezeknek a természeti adottságoknak a védelme. A csillagoségbolt park címet a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség adja, előre meghatározott feltételek alapján.

(Forrás:http://www.hnp.hu/uploads/files/Csillagos%C3%A9gbolt-park/Megjelen%C3%A9sek/Csillagoseg%20rezerv%C3%A1tum…..pdf)

      


Magyarország fényszennyezettségi térképe

Globe at Night fényszennyezés felmérés